"Előre megkérlek, hogyha ez nem a te inged lesz, még véletlenül se vedd magadra. De meglehet, hogy úgy passzol majd, mintha csak rád öntötték volna.
Megszokhattátok tőlem az őszinteséget: szóval az a helyzet, hogy kicsit kétségbe vagyok esve. Minden alkalommal, amikor rátévedek egy folytatások sztori oldalára az instagramon, a következők játszódnak le bennem, nem feltétlenül ebben a sorrendben: elképedés, hányinger, düh, szomorúság, tanácstalanság, rémület."
/Dora Craiban/
A teljes cikket elolvashatod itt:
Szia Dóra!
VálaszTörlésDaremo megosztása bizony terjed, én is általa jutottam el a cikkedhez.
És most már komolyan ott tartok, hogy bele kellene olvasnom egy-két ilyen "tini sztoriba", annyi, általam követett és jónak tartott oldalon olvastam már róluk a tiédhez hasonló bejegyzést.
Valóban érezni az írásodon, hogy "elragadott a hév", de szerintem jogosan, és ahogy Daremo is írta, mégsem arra építesz, hogy lealacsonyítsd ezeket az írogatókat. /A cikkre elsőként Dora saját oldalán írtam hozzászólást, és ott reagáltam Daremora is, aki előttem írt./
Nagyon jó olvasni, hogy vannak, akik komolyan veszik az írást, akár van vele komolyabb céljuk, akár csak a saját kedvükre teszik.
Az az érzésem, hogy akikről a cikk szól, valamiért nem veszik komolyan önmagukat. Hogy miért, hogy csak egyszerűen nem bíznak abban, hogy tudnának jobbat is, vagy tényleg ennyi az igényszintjük, vagy kell nekik az a néhány(száz), gyorsan összeszedett lájk, nem tudom, nem is tisztem kitalálni. Bizonyára megvan az oka, bár érdekelne, mi az?
Nemrég csöppentem vissza a netes jelenlét világába, így konkrétan ezek az "apucinak tetszik a picilány" sztorik nem kerültek fel az olvasási palettámra, de régebben is olvastam már gyengébb történeteket. És úgy hiszem, az nagyon is látszik egy-egy íráson, hogy az illető dolgozott-e vele, komolyan vette-e, legyen az akármilyen tizenéves kislány által írt történtet. Nem az a gond, hogy kiforratlan, ha vannak benne következetlenségek, vagy ha még kis bugyuta a témája. Visszaolvasva a régi írásaimat, én is már csak mosolygok rajtuk. Hanem az, hogyha valaki nem is akar ennél tovább lépni, mert elég a kevés munkával összeszedett kedvelés.
Nagyon jó, hogy a minőség és az értékek terjesztésére hívod az írópalántákat, remélem, lesznek néhányan, akikhez eljutnak az ilyen bejegyzések!
További jó munkát Neked!
Lia